Aba nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Abai kistérség
Lakosság: 4596 fő
Terület: 88.05 km²
Népsűrűség: 52,2 fő/km²
Rang: nagyközség
Irányítószám: 8127
Körzet hívó: 22

Fekvése

Székesfehérvártól 20 km-re délkeletre, az Abai kistérségben, a Mezőföld északi részén található.

Története

Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet erre pontos adat nincs.

1298-1300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő.

1361-ben Abai András királyi emberként van említve.

Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként

Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.

1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leiratta: A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csősz-höz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos "Besenyő" falu a mai Aba.

1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven,

1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté.

1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak.

1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott.

1294 előtt vásárlás útján Bögöd -öt a Tengerdiek szerezték meg.

1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.

Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.

1543-ban török hódoltság alá került.

1559-ben I. Ferdinánd Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.

A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.

A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.

A település sokat szenvedett a II. világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták.

A háború után a község újra fejlődésnek indult.

Látnivalók

Római katolikus templom (18. század) (lekerekített háromszög alaprajzú szentéllyel)
Aba napok (kulturális rendezvények)(minden évben Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig)

Következő községek

További községek